2017 / 2018-as tanév I. félév (őszi szemeszter)

Bűnügyi modul

Bűnügyi modul

A büntetőjogi szankciórendszer aktuális kérdései és reformja
Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár
Büntetőjogi Tanszék

Kedd, 14.00 – 15.20 (+10 perc szünet) / B326.

Kurzus kód AJDBNO0101 AJDBLO0101
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO2901
Büntetőjog 1.
AJKOLO2901
Büntetőjog 1.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 20 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
A kurzus tananyaga kiegészíti az előadáson elhangzottakat a kötelező tananyagon kívül megadott tankönyvek ismereteivel és a szankciórendszerrel kapcsolatos aktuális kérdésekkel. A büntetés elméleti vonatkozásainak ismertetése után a jogi szabályozás elemzése körében hatályos jogunk büntetési rendszere kerül bemutatásra: főbüntetések, mellékbüntetések és intézkedések. A büntetés kiszabásával kapcsolatban ennek alapelveiről, folyamatáról, az ítélkezési gyakorlat problémáiról, az objektív és a szubjektív jellegű enyhítő és súlyosító körülményekről, valamint a halmazati és összbüntetésről esik szó. Végül a kurzus tananyagához tartozik a büntetés végrehajtása fő kérdéseinek bemutatása is.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Dr. Földvári József, A büntetés tana, Bp. 1970.;
Dr. Földvári József, Magyar büntetőjog általános rész, Bp. 2006.;
Györgyi Kálmán, Büntetések és intézkedések, Bp. 1984. 
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mail: toth_mihaly@hotmail.com
A dolgozat(ok) leadásának módja: postán, személyesen, e-mailben
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: Levelező tagozaton a tárgy teljesítésének feltétele minimum 10 oldalas házi dolgozat készítése.



Az informatikai bűncselekmények
Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens
Büntetőjogi Tanszék

AJDBNO0201 a TVSZ 1. számú melléklet 6. § (1) alapján törlésre került

Kurzus kód AJDBNO0201 AJDBLO0201
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3101
Büntetőjog 3.
AJKOLO3101
Büntetőjog 3.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 35 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
A számítógépes környezetben elkövethető tradicionális és újtípusú bűncselekmények: a számítógépes csalás, szerzői jogi jogsértések (fájlcsere, torrent-technológia), szabotázs (hagyományos vírusok és a Stuxnet, DuQu, Flame), pornográf és pedofil-cselekmények a hálózatokon, bankkártyával, SIM-kártyával visszaélés és más jogsértések. Az új típusú bűnözés elleni kriminológiai, büntető anyagi-, eljárásjogi és nemzetközi jogi megoldások, eszközök áttekintése.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
ET 89/8. és 95/13. sz. Ajánlásai; Cybercrime Egyezmény (Budapest, 2001.11.23.)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, e-mailen (nagy.zoltan@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: postán (a tanszék, oktató címére), e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -

 



Az élet, a testi épség és az egészség büntetőjogi védelme
Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens
Büntetőjogi Tanszék

Hétfő, 12.30 – 13.50 (+10 perc szünet) / B326.

Kurzus kód AJDBNO0301 AJDBLO0301
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3001
Büntetőjog 2.
AJKOLO3001
Büntetőjog 2.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 20 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: -

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: -
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mail: balogh.agnes@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja:
10 oldalas dolgozat. Az élet testi épség témaköréből választva.
E-mailen: balogh.agnes@ajk.pte.hu
Postán: PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék Dr. Balogh Ágnes részére
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -

 



 A gazdasági bűncselekmények
Dr. Gál István László egyetemi tanár, tanszékvezető
Büntetőjogi Tanszék

Kedd, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / Óriás Nándor előadóterem 2.

Kurzus kód AJDBNO0501 AJDBLO0501
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3101
Büntetőjog 3.
AJKOLO3101
Büntetőjog 3.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 20 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
A gazdasági büntetőjog fogalma. Gazdaság és erkölcs. A gazdasági büntetőjog és az elméleti közgazdaságtan kapcsolatának néhány kérdése. Történeti kitekintés: gazdasági rendszerünk védelme a tervgazdálkodás időszakában. Gazdasági bűncselekmények és gazdálkodás körében elkövetett bűncselekmények – csoportosítási és rendszeralkotási problémák. A hitelezők érdekeit sértő bűncselekmények. A gazdasági társaságokkal kapcsolatos bűncselekmények. A marketing tevékenység gazdasági büntetőjogi korlátai. A tőkepiac büntetőjogi védelme. Az államháztartás bevételeit csorbító bűncselekmények. Titok és titokvédelem a gazdaságban. A pénz közgazdasági és büntetőjogi fogalma, a pénzhelyettesítők és a pénzhamisítás. A pénzmosás elleni küzdelem büntetőjogi és pénzügytechnikai eszközei. Az informatikai bűncselekmények vázlata. A hitelintézeti rendszer és a büntetőjog.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A stúdium célja az, hogy a hallgatók a kötelező tananyagon túlmenően megismerkedjenek a gazdasági büntetőjog sajátos fogalomrendszerével, a témához szorosan kacsolódó közgazdasági alapösszefüggésekkel, a gazdasági és a gazdálkodással kapcsolatos bűncselekmények tényállásaival valamint a háttérjogszabályokkal.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Budapest, 2002.
Gál István László: A pénzmosás KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Budapest, 2004.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (gal.istvan@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen (gal.istvan@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -

 



 Büntetés-végrehajtási jog
Dr. Kőhalmi László egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Varga-Koritár György megyei főügyész, óraadó
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Hétfő, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / 207.

Kurzus kód AJDBNO0701 AJDBLO0701
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3001
Büntetőjog 2.
AJKOLO3001
Büntetőjog 2.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 20 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
- szemelvények a büntetés-végrehajtás előzményeiből, történetéből az elmélet és a gyakorlat tükrében;
- a büntetés-végrehajtás jogi szabályozásának útja napjainkig és a harmonizáció felé;
- a büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulását segítő elméleti tételekről, nézetekről, megállapításokról;
- jogállami eredményességre törekvő elképzelések az ezredforduló éveiben;
- a nemzetközi követelményrendszer és a külföldi tapasztalatok;
- a büntetés-végrehajtási jog helye a jogrendszerben, fogalma, alapelvei, forrásai,
- a jogi helyzet főbb vonásai a végrehajtás ideje alatt;
- a szabadságvesztés végrehajtásának célja, feladata, teljesítésének biztosítékai, tartalma;
- a szabadságvesztés büntetés megkezdése, tartalmának kiszámítása, átvétele és átengedése;
- a szabadságvesztés végrehajtásának rendje;
- enyhítés, engedmény és szigorítás – a hatékonyság és a humanizmus jegyében – a végrehajtás módjában;
- az elítéltek nevelése, célszerű foglalkoztatása, képzése, kapcsolattartása;
- az elítéltek munkáltatása, szakmai képzése, terápiás foglalkoztatása, munkavédelme;
- a nem szabadságvesztéssel járó büntetések végrehajtásáról;
- a büntetőjogi intézkedések végrehajtása, az elítéltek utógondozása;
- a személyes szabadságot érintő büntető eljárásjogi kényszerintézkedések végrehajtása;
- a járulékos büntetés-végrehajtási feladatok;
- a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, a büntetés-végrehajtást övező jogállami biztosíték-rendszer.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A végrehajtás hatálya alatt álló személy és a végrehajtást végző szerv kapcsolata jogi tartalmának, a végrehajtással érintett személy jogi helyzetének, a törvényi garanciáknak a bemutatása.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:

Dr. Bencze Béla: Börtönügyi lexikon (Kronosz Kiadó Pécs, 2014),
Mezey Barna: Régi idők tömlöcei (Rubicon Könyvek, 2010),
Belovics Ervin-Vókó György: A büntetés-végrehajtási törvény magyarázata (Hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2014)
Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog. (Dóm Kiadó- Dialóg Campus Kiadó, 2013).
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailben a varga-koritar.gyorgy@mku.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailben a varga-koritar.gyorgy@mku.hu e-mail címre
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: A kurzus teljesítésének feltétele egy legalább 10 oldalas házi dolgozat beadása.

 



 Kriminálpolitika, bűnözési elméletek és kriminálpszichológia
Dr. Kőhalmi László egyetemi docens,
tanszékvezető
Dr. Korinek László egyetemi tanár
Dr. Kulcsár Gabriella adjunktus

Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Hétfő, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / 009.

Kurzus kód AJDBNO0801 AJDBLO0801
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3001
Büntetőjog 2.
AJKOLO3001
Büntetőjog 2.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 10 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A kriminálpoltikai kialakulása és fejlődése. A kriminálpolitika lényege. A kriminálpolitika helye a tudományok rendszerében.
2. A kriminálpolitika általános jellemzői. A társadalomvédelem elve. A büntetőjogi eszközök szerepe. A társadalomvédelem gondolatának kialakulása. A társadalom védelme a bűnmegelőzéssel. A bűnelkövetők felelősségre vonásának jelentősége
3. A humanizmus elve. A realizmus igénye a bűnözés helyzetének feltárásánál és az oksági kérdések vizsgálatánál. A bűnözés büntetőjogi eszközökkel történő befolyásolásának lehetősége. A társadalmi eszközök szerepe. A büntetőjog szubszidiárius jellege.
4. A törvényhozás kriminálpolitikai elvei. A krimializáció-dekriminalizáció. A differenciálás szükségessége. A bűnfelelőség elve. Az egyes szankciók
5. A jogalkalmazás kriminálpolitikai elvei. A büntetés kiszabása során érvényesítendő elvek.  A büntetés végrehajtása során érvényesítendő elvek
6. A rizikótársadalom kriminálpoltikája. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió kriminálpolitikája.
7. A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája
8. A jogpszichológia és a kriminálpszichológai fogalma és struktúrája. A kriminálpszichológia alkalmazási területei és kompetenciája. A pszichológus szakértő feladata a büntetőeljárásban.
9. A bűnözést magyarázó pszichológiai elméletek. A bűnözés behaviourista magyarázata. A bűnözésre vontakozó modern pszichoanalitikus elméletek. Szondi Lipót elmélete a bűnözésről.
10. A bűnözés pszichopatológiai aspektusból. Pszichopátia, antiszociális személyiségzavar.
11. A családon belüli erőszak pszichológiai aspektusai. A gyermekbántalmazás pszichológiai aspektusai. Újszülöttek megölésének lélektana. Áldozatvédelem.
12. A bűnözői profilalkotás lélektani háttere. Az amerikai és magyar módszer különbségei. A poligráfos hazugságvizsgálat pszichológiai aspektusai. A túsztárgyalás pszichológiája. Felnőttek kihallgatásának pszichológiája. Gyermekek kihallgatásának pszichológiája. A bírói döntés pszichológiája.
13. Személyiség és börtönadaptáció. Személyiség és visszaesés. Kóros személyiségszerkezetű elítéltek. A börtön, mint totális intézet. A totális intézet személyiségre gyakorolt hatásai. A bánásmód pszichológiai jellegzetességei. A börtönszemélyzet pszichológiája.

Félévközi ellenőrzés: A hallgatók a félév során egy előre kiválasztott témából írásbeli házi dolgozatot készíthetnek, ami a félév végi értékelésbe beszámít
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A szóbeli vizsga, a házi dolgozat, valamint az órai aktivitás alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja, hogy az alapvető bűnügyi ismeretekkel rendelkező joghallgatók megismerkedjenek a modern kriminálpolitika eredményeivel és a bűnözést magyarázó korszerű tudományos elméletekkel, valamint bevezetést kapjanak a kriminálpszichológiába.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
kötelező szakirodalom:
BOROS János: Pszichológia a jogban. (közread. a PTE Állam- és Jogtudományi Kara), 2004
BOROS János: A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: törekvések a mai kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 2003. LVIII. 2.
BOROS János – Csetneky László: Börtönpszichológia. Rejtjel, 2002.
FARKAS Ákos: A kriminálpolitika és a jogdogmatika szerepe a büntető igazságszolgáltatásban. Jogtudományi Kálmán 1996/3, 93-109.o.
GÖNCZÖL Katalin: A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. Jogtudományi Közlöny 2002/5, 197-204.o.
IRK Ferenc: Globális kockázatok - diszfunkcionális kriminálpolitika, Állam- és Jogtudomány 2001/3-4, 191-224.o.
KEREZSI Klára: Virtuális elkövetők és valódi börtönök, avagy kell-e Magyarországnak börtönépítési program?  Magyar Jog  2000/9, 524-530.o.
KEREZSI Klára: A kriminológia és a büntetőpolitika kapcsolata, In: Kriminológiai Tanulmányok 40., OKRI, Budapest, 2003,121-159.o.
KORINEK László: A büntetőpolitika irányelvei Magyarországon, Belügyi Szemle 2003/11-12, 62-72.o.
KORINEK László: Merre tart a világ?, Fundamentum 2006/1, 74-82.o.
KORINEK László: Bűnözési elméletek, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006
KULCSÁR Gabriella: A gyermek-tanúvallomások információtartalmának torzulási lehetőségei. In: Informatika és büntetőjog. (Gál-Nagy, szerk.), Pécs, 2006
KULCSÁR Gabriella: A pszichopátia jellemzői és jogi aspektusai. In: Tiszteletkötet Földvári József professzor 80. születésnapjára. Pécs, 2006
LÉVAY Miklós: A büntetőjog társadalmi szerepének változása Magyarországon 1985-től 2005-ig, Magyar Jog 2006/12, 705-715.o.
ajánlott szakirodalom:
BÁRD Károly: Kriminálpolitika, In: Kriminológiai közlemények 52. sz., Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, Budapest, 1995, 137-148.o.
BÉKÉS Imre: A magyar jogtudományi gondolkodás helye Európában, In:  Király Tibor emlékkönyv, Budapest, 1995, 109-122.o.
BÓCZ Endre: Büntetőpolitika és büntetőjogi kodifikáció, Büntetőjogi kodifikáció 2003/3, 13-24.o. Budavári-Takács Ildikó: A lelkiismeretes áldozat, avagy hogyan látják áldozataikat a bűnelkövetők. In: Belügyi Szemle 2004/6.
CHRISTI, Nils: Büntetésipar, Osiris Kiadó, Budapest, 2004
COMER, R. J.: A lélek betegségei: Pszichopatológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2005
CSERNYIKNÉ Póth Ágnes: A bűnfeltáró munka pszichológiai aspektusai. Rendvédelmi füzetek, 2002/2.
CSETNEKY László: Pszichológiai munka európai országok börtöneiben. In: Belügyi Szemle 2004/6.
DOMOKOS Andrea: Justice for All, In: Wiener A. Imre Ünnepi Kötet – Wiener A.Imre 70. születésnapjára, szerk.: Ligeti Katalin, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 455-465.o.
ERDŐSY Emil: A hatályos büntető jogszabályok kialakulásának gazdaságpolitikai és kriminálpolitikai előzményei, In: Losonczy István-emlékkönyv, PTE Állam-és Jogtudományi Kar, Pécs, 2005, 86-100.o.
FARKAS Ákos: Kriminálpolitika. A büntetés-végrehajtással kapcsolatos társadalmi elvárások, Börtönügyi Szemle 1996/3, 1-12.o.
FARKAS Ákos: A kriminálpolitika és a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága. = Szabó András-emlékkönyv. 1998. 80-98.o.
FARKAS Ákos: Kriminálpolitikai tendenciák Nagy-Britanniában a[z 19]90-es években. Kriminálpolitika Nagy-Britanniában. 2000. 121-135.o.
Fekete Mária – Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak. Budapest, HVG-ORAC, 2002
FINSZTER Géza: Közbiztonsági stratégia, kriminálpolitika, rendőrség, Belügyi Szemle 1995/6, 13-17.o.
FINSZTER Géza: Rendvédelem és kriminálpolitika, Új Rendészeti Tanulmányok 1998/1, 48-94.o.
FÖLDVÁRI József: Kriminálpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987
Fromm, E.: A rombolás anatómiája. Háttér, 2001
GÁL Attila: Gondolatok a kriminálpolitikai koncepcióról, Ügyészségi Értesítő 1994/2, 1-4.o.
Györffy Ágnes: A túsztárgyalás pszichológiája. In: Belügyi Szemle 2004/6.
Hare, R. D.: Kímélet nélkül. Háttér Kiadó, Budapest, 2004
IRK Ferenc: Kriminálpolitika - nemzetközi kitekintés, Ügyészségi Értesítő 1993/3, 13-24.o.
IRK Ferenc: Kriminálpolitika és értékvédelem, Jogtudományi Közlöny 1994/7-8, 314-318.o.
IRK Ferenc: Büntetőnorma-alkotás rizikótársadalomban. Kriminál-filozófiai alapvetés, In: Wiener A. Imre Ünnepi Kötet – Wiener A. Imre 70. születésnapjára, szerk.: Ligeti Katalin, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 495-506.o.
IRK Ferenc: A társadalmi-gazdasági változások és a bűnözés kapcsolata. A kockázat-társadalom kriminálpolitikája. In:  Globalizáció és kriminálpolitika, OKRI, Budapest, 2006, 36-48.o.
KERTÉSZ Imre: Az Európa Tanács és a büntetőpolitika, Rendészeti Szemle 1991/1, 38-41.o.
KIGYÓSSY Katinka: Kriminálpolitikai modellek a mai francia jogirodalomban, In: Horváth Tibor-jubileum. 2002, 75-86.o.
Komóczi Mihály: Az igazságügyi pszichológiai szakértő tevékenység általános és napi gyakorlati kérdései. In: Belügyi Szemle 2004/6.
KORINEK László: Új irányzatok a rendőrségi működésben és a közösségi bűnmegelőzésben, In: Egy élet az igazságügyi statisztika szolgálatában, Ünnepi kötet a 70 éves Vavró István tiszteletére, szerk.: Kovacsics Józsefné, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar, Budapest, 2006, 107-138.o.
KORINEK László: Orvosok és az „embertudományok” hatása a kriminológiai gondolkodás kialakulására. In: Dezső László Emlékkönyv – Orvosok és jogászok a büntető igazságszolgáltatásban. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2005
KŐHALMI László: A kóros elmeállapot megítélése a magyar anyagi büntetőjogban In: Dezső László Emlékkönyv – Orvosok és jogászok a büntető igazságszolgáltatásban. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2005
Kökönyei Gyöngyi: Pszichopátia és kriminalitás. In: Belügyi Szemle 2004/6.
KRISPÁN István: A poligráfos hazugságvizsgálatok rendőrségi alkalmazásának magyarországi múltja, jelene és jövője. In: Belügyi Szemle 2004/6.
Kriminálpszichológiai szöveggyűjtemény. (összeáll. Kiss Géza és Fogarasi Mihály), BM, 1997
LÁNG Károly: Depresszió és öngyilkosság a büntetés-végrehajtásban. In: Belügyi Szemle 2004/6.
LÉVAY Miklós: A kábítószer-problémával kapcsolatos kriminálpolitika és büntetőjogi szabályozás alakulása Magyarországon az 1970-es évek végétől napjainkig, Jogtudományi Közlöny 2002/6, 245-256.o.
LÉVAY Miklós: Az angol büntető igazságszolgáltatási politikáról, annak szerzőiről és szereplőiről, In:  Kriminálpolitika Nagy-Britanniában. 2000, 49-87.o.
LÉVAY Miklós: A kriminálpolitika szerep és jellemzői a kábítószerek kínálatának és keresletének csökkentésében az Európai Unióban, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65. születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 357-371.o.
LIGETI Katalin: Kriminálpolitika és pönológia, In: Kriminológia-szakkriminológia, szerk: Gönczöl Katalin -Kerezsi Klára - Korinek László - Lévay Miklós, Complex Kiadó Jogi és Üzleti tartalomszolgáltató kft., Budapest, 2006, 599-626.o.
LŐRINCZ József: Útkeresés a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásában az ezredfordulón, In: Wiener A. Imre Ünnepi Kötet – Wiener A. Imre 70. születésnapjára, szerk.: Ligeti Katalin, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 531-542.o.
Mikolay Sándor: Kriminálpszichológia a magyar rendőrségen a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság példáján. In: Belügyi Szemle 2004/6.
Nagy Enikő – Elekesné Lenhardt Zsuzsa. A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. In: Belügyi Szemle 2004/6.
NAGY Ferenc: Új fejlődési irányok, avagy a tradicionális jogállami büntetőjog eróziója, Magyar Jog 1997/6, 333-337.o.
NAGY Ferenc - KARSAI Krisztina: A kerethatározat, Büntetőjogi kodifikáció 200361-2, 3-61.o.
ORELL Ferenc János: Megjegyzések a családon belüli erőszak megelőzésére irányuló országgyűlési határozathoz, Ügyészek Lapja 2005/4, 15-19.o.
Orosházi Józsefné: Pszichológus szakértő a rendőrség munkájában. In: Belügyi Szemle 2004/6.
PALÁNKAI Tiborné: Hogyan büntessünk a jogállamban, avagy hogyan váltható "apróbb pénzre" a büntetőjogi paradigmaváltás?, Kriminológiai közlemények 42. sz., Budapest, 1991. 6-33.o.
PÓCSIK Ilona: Büntetőpolitikai irányváltás Angliában az 1990-es években, avagy egy paradigma utóélete, In: Emlékkönyv Szabó Andrásnak, 1998, 305-324.o.
Popper Péter: A kriminális személyiségzavar kialakulása. Akadémiai K., 1970.
PUSZTAI László: Bevezető gondolatok a kriminálpolitika aktuális kérdéseihez, Kriminológiai közlemények 52. szám, 1995, 118-126.o.
PUSZTAI László: A reagálás arányosságának kérdése a kriminálpolitikában. In: Földvári-emlékkönyv, 1996, 140-147.o.
SZABÓ András: Büntetőpolitika és alkotmányosság. In: Belügyi Szemle 1995/1, 4-14.o.
SZABÓ András: A kriminálpolitika alkotmányos korlátai. In: Társadalomismeret 2002, 106-112.o.
SZABÓ Dénes: Milyen lesz a bűnözés és az igazságszolgáltatás az ezredfordulón? Szabó András megjegyzései a tanulmányhoz, Magyar Tudomány 1991/4, 412-413.o.
SZABÓ Erika: Áldozatvédelem a rendőrség és a rendőrségi pszichológus szemszögéből. In: Belügyi Szemle 2004/6.
VÍGH József: Kriminálpolitikai alapelvek. In: Kriminológiai közlemények, Különkiadás, 1995, 89-98. o.
VÍGH József: Új irányzat a büntető igazságszolgáltatásban. In: Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65. születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 599-617.o.
VÓKÓ György: Az öngyilkos magatartás megelőzése börtönkörnyezetben. In: Belügyi Szemle 2004/6.
idegen nyelvű ajánlott szakirodalom:
ALBRECHT, Hans-Jörg: Transnationale Kriminalität und internationale Instrumente zu ihrer Bekämpfung. In: Planung der Kriminalitätskontrolle. Seminar vom 10. bis 12. Januar 2001. Hrsg. Polizei-Führungsakademie, Münster 2001, 241-259. o
ALBRECHT, Hans-Jörg: Kriminalität, Kriminalitätsangst, Unsicherheitsgefühle, Kriminalpolitik und deren Folgen. In: Retro-Perspektiven der Kriminologie - Stadt - Kriminalität - Kontrolle. Freundschaftsgabe zum 70. Geburtstag von Fritz Sack. Hrsg. Criminologische Vereinigung. BOD-Druck, Hamburg, Freiburg i. Br. 2001, 59-76. o.
Gordon, B. N., Baker-Ward, L., Ornstein, P. A.: Children’s Testimony: A Rewiew of Research on Memory for Past Experiences. In: Clinical Child and Family Psychology Review, Vol. 4, No. 2, 2001
Jansen, G.: Zeuge und Aussagepsychologie. C.F. Müller Verlag, Heidelberg, 2004
Kapardis, A.: Psychology and Law. Cambridge University Press, 2003
Neisser, U., Fivush, R. (szerk.): The remembering self. Cambridge University Press, 1994
Roebers, C. M., Schneider, W.: Individual Differences in Children’s Eyewitness Recall: The Influence of Intelligence and Shyness. Applied Developmental Science, Vol. 5, No. 1, 2001
Jogszabályok:
115/2003 (X.28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról
1009/2004 (II.26.) Kormány határozat a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája rövid, közép és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
1036/2005 (IV.21.) Kormány határozat a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájának
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
A hallgatók a félév során az oktatóval előre egyeztetett témából házi dolgozatot írhatnak, mely a félévi érdemjegybe beszámít.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mail kohalmi.laszlo@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: -
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -



Európai és nemzetközi bűnügyi együttműködés
Dr. Kőhalmi László egyetemi docens,
tanszékvezető
Dr.
Korinek László egyetemi tanár
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Hétfő, 14.00 – 15.20 (+10 perc szünet) / Faluhelyi Ferenc előadóterem

Kurzus kód AJDBNO0901 AJDBLO0901
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3501
Kriminológia 1.
AJKOLO3501
Kriminológia
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 40 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1.  A bűnügyi együttműködés intézményi kereti az Európai Unióban.Az Európa Tanács. Európai Politikai Együttműködés és TREVI. Schengen. A Harmadik Pillér. Egyéb szervezetek.
2. Büntető joghatóság. A területi, a személyi és a védelmi elv. Az egyetemes büntetőhatalom elve. A képviseleti és az aut dedere aut judicare elv. Büntető joghatósági konfliktusok. Az európai területi elv.
3. A bűnügyi együttműködés általános feltételei. Az általános pozitív és negatív feltételek. A ne bis in idem elv a nemzetközi és az uniós jog alapján. A Schengeni Megállapodás 54. cikkelye.
4. Az európai elfogatóparancs és az átadás. Az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély.
5. A rendőri együttműködés. Az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott egyéb jogsegélyek. 
6. Európai bűnüldöző szervek. OLAF. A rendőri együttműködés uniós szervei. Összekötő tisztek. Europol. Az igazságügyi együttműködés uniós szervei. Összekötő ügyészek és bírók. Európai Igazságügyi Hálózat. Eurojust. Európai Ügyészi Szervezet.
7. A közösségi csalás megjelenési formái. A közösségi csalás elleni büntetőjogi eszközök. A közösségi csalással szembeni fellépés büntető eljárásjogi aspektusai.
8. A korrupció elleni fellépés az Európai Unióban. A korrupció elleni nemzetközi fellépés. A terrorizmus elleni küzdelem európai dimenziói. A kriminális jogi személyek elleni európai fellépés.
9. A biztonság európai dimenzió. A szervezett, a környezeti és a kábítószer-bűnözés európai tendenciái.
10. Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései. A büntetőjogi integráció eszközei. Az európai büntetőjogi integráció jövője. Corpus Juris Europae.
11. A nemzetközi bűnügyi együttműködés modern időszakának kialakulása a nemzetközi büntetőjog fogalmi rendszerének tükrében. A kiadatás fogalma és nemzetközi forrásrendszere A kiadatás feltételrendszere és emberi jogi összefüggései. A kettős inkrimináció elve. A specialtiás elve. A kiadatási bűncselekmény természete. A saját állampolgár kiadása. Az emberi jogok terebélyesedő szerepvállalása. A nemzetközi emberi jogi instrumentumok.
12. Az eljárási jogsegély. Az eljárási jogsegély és annak alapját képező források mibenléte. Az eljárási jogsegély teljesítésének alapjai a nemzetközi instrumentumokban. A „tipikus eljárási aktusok”. Az emberi jogok védelmének alapvető kérdései az eljárási jogsegély körében.
13. A büntetőeljárás átadásának perspektívái. A büntetés végrehajtásának átadása. A külföldi ítélet belföldi elismerésének joghatásai. A külföldi ítélet elismerésének joghatásai Az univerzális büntető joghatóság és a nemzetközi bűnügyi jogsegély. Az egyetemes büntetőhatalom érvényesülése az indirekt büntető igazságszolgáltatási rendszerben folytatott együttműködésben. A szuverén államok együttműködése a nemzetközi büntetőbíróságokkal. Az Interpol.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A félévi szóbeli vizsga és az órai aktivitás alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja, hogy büntetőjogi és kriminológiai ismeretekkel már rendelkező joghallgatók megismerkedjenek a bűnügyi együttműködés és a bűnözés elleni küzdelem európai és nemzetközi dimenzióival A kurzus elvégzése képessé teszi a joghallgatókat a globalizálódó bűnözés összefüggéseinek megértésére.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
kötelező szakirodalom:
KORINEK László: Az antiterrorista harc eszközei, különös tekintettel a büntetőjogra, In: Emlékkönyv Losonczy István professzor halálának 25. évfordulójára, szerk: Gál István László -Kőhalmi László, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2005,. 193-203.o.
KORINEK László: A közbiztonságról. Hogyan érzékeljük és mit tehetünk érte?, In: A biztonság dimenziói, Acta Humana Studiosorum, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest, 2006, 37-65.o.
LIGETI Katalin: Büntetőjog és bűnügyi együttműködés az Európai Unióban, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004
M.NYITRAI Péter: Nemzetközi bűnügyi jogsegély Európában, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002
ajánlott szakirodalom:
ÁBRAHÁM Márta: Az Europol működésének dilemmái, Belügyi Szemle 2001/11, 107-122.o.
FARKAS Ákos: Az Európai Unió törekvései büntetőjogi együttműködés (át)alakítására, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 181-194.o.
FARKAS Ákos: Az OLAF szerepe az EU csalások elleni fellépésben, In: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, szerk: Farkas Ákos, KJK.-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 9-41.o.
FINSZTER Géza: Az Európai Unió Alkotmánya a rendőrségek integrációjáról,  In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 205-225. o.
GÁL István László: A pénzmosás szabályozásának régi és új irányai a nemzetközi jogban és az EU-jogban, Európai Jog, 2007/1, 12-23.o.
GELLÉR Balázs: A nemzetközi bűncselekmények hazai kodifikációja de lege ferenda, In: Wiener A. Imre Ünnepi Kötet – Wiener A.Imre 70. születésnapjára, szerk.: Ligeti Katalin, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 363-392.o.
GÖRGÉNYI Ilona: Az Európai Unió elvárásai a vesztegetés kriminalizálása terén a kerethatározat előtt és után, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 279-293.o.
HEGYALJAI Mátyás: Europol - irány Kelet-Európa, Belügyi Szemle 2004/5, 63-74.o.
HOLÉ Katalin: Bűnügyi együttműködés Európában, Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok, 36. kötet, Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 1999, 273-283.o.
HORNYÁK Szabolcs: Küzdelem az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő cselekményekkel szemben, In: Tanulmányok a ’’Magyar Határellenőrzés – Európai Biztonság’’ című tudományos konferenciáról, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények III., szerk.: Hautzinger Zoltán, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs, 2004, 97-103.o.
KARSAI Krisztina: Az európai büntetőjog rögös útjain, Magyar Jog, 2006/1,1-10.o.
KONDOROSI Ferenc: A biztonság fogalmának változásai a nemzetközi kapcsolatokban, In:: A biztonság dimenziói, Acta Humana Studiosorum, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest, 2006, 13-35.o.
KŐHALMI László: Európai biztonság avagy az egységes európai büntetőjog víziója, In: : Tanulmányok a ’’Magyar Határellenőrzés – Európai Biztonság’’ című tudományos konferenciáról, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények III., szerk.: Hautzinger Zoltán, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs, 2004, 83-95.o.
LÁSZLÓ Zoltán: Az Európai Unió tagországainak nemzetközi rendőri együttműködése, az Europol,  Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2002. 52 p. (Rendvédelmi füzetek. 22/2002)
LEYRER Richárd: A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ tevékenysége, Belügyi Szemle 2005/12, 94-110.o.
LÉVAY Miklós: A kriminálpolitika szerep és jellemzői a kábítószerek kínálatának és keresletének csökkentésében az Európai Unióban, In Györgyi Kálmán ünnepi kötet – Györgyi Kálmán 65.születésnapjára, szerk.: Gellér Balázs, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, 357-371.o.
NAGY Ferenc: Az európai büntetőjog fejlődési irányairól és jogállami alapjairól, Európai Jog 2002/4, 3-8.o.
NAGY Marianna: Az alaki és anyagi nemzetközi büntetőjog néhány alapkérdése, In: Tanulmányok Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, szerk: Gál István László-Hornyák Szabolcs, PTE Állam-és Jogtudományi Kar, Pécs, 2006, 275-288.o.
NYÍRI Sándor: Az Interpol szervezete és működésének elvei, Rendészeti Szemle 1993/10, 24-30.o.
NYÍRI Sándor: Az Europol szervezete és működésének elvei, Belügyi Szemle 1997/2, 17-25.o.
NYÍRI Sándor: A rendőrségek nemzetközi együttműködése, Országos Rendőr-főkapitányság, Tájékoztató 1998/1, 1-26.o.
PLÉZER Viktor: Általános ismeretek a bűnügyi rendőrség nemzetközi szervezetéről, Országos Rendőr-főkapitányság, Tájékoztató 1995/6, 3-14.o.
SÁNTHA Ferenc: Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme és a gazdasági vezetők speciális büntetőjogi felelőssége, In: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, szerk: Farkas Ákos, KJK.-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 277-291.o.
TÓTH István: Az Európai Unió működése, Magyar Rendészet  2000/1-2, 12-33.o.
idegen nyelvű ajánlott szakirodalom:
ALBRECHT, Hans-Jörg.: Europäisierung des Strafrechts. In: European and International Regulation after the Nation State – Different Scopes and Multiple Levels., Hrsg. A. Héritier, M. Stolleis, F. W. Scharpf, Nomos, Baden-Baden 2004, 139-162.o.
FAURE, Michael-HEINE, Günter: Environmental Criminal Law int he Europen Union,MAx-Plancj-Institu für ausländisches und internationales Strafrehct, Freiburg i. Breisgau, 2000
HECKER, Bernd: Ist die Zeit reif für die Schaffung eines „Europäischen Staatsanwaltes” zum Schutz der EG-Finanzinteressen? , In: Kriminologische Spuren in Hessen, Freundesgabe für Arthur Kreuzer zum 65. Geburtstag, Polizeiwissenschaftliche Analysen, Schriftenreihe der Verwaltungsfachhochschule in Wiesbaden Band 2, Hrsg.: Michael Bäuerle, Bernhard Jäger, Bernd Paul, hans Schneider, Verlag für Polizeiwissenschaft,, Clemens Lorei, farnkfurt, 2003, 181-199.o.
HECKER, Bernd: Eurpoäisches Strafrecht, Springer-Verlag, Berlin-Hedeilber, 2005
HEINE. Günter: Changes in Criminal Law and Cooperation Through, in Particular, the Schengen Agrement and Europol: Possibilities, Problems and Influence in States Outside the European Union, In: Harmonization of Criminal Law inEurope, eds. Erling Johannes Husabø, Asbjørn Strandbakken, Intersentia, Antwerpen-Oxford, 2005, 41-52.o.
HEFENDEL, Roland: Europäischer Umweltschutz: Demokratiespitze für Europa oder Brüsseler Putsch?, Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik, 4/2006, 161-167.o.
KÜHL, Kristian: Europäisierung der Strafrechtswissenschaft, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 109 Band, 1997, Heft 4, 777-807.o.
NELLES, Ursula: Europäisiereung des Strafvefahrens – Strafprozessrecht für Europa, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 109 Band, 1997, Heft 4, 727-755.o.
PIETH, Mark: Internationale Harmonisierung von Strafrehct als Antwort auf internationale Wirtschaftskriminalität, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 109 Band, 1997, Heft 4, 756.o.-776.o.
RINGELMANN, Christoph: European Trends in Environmetal Criminal Legistaion, European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, 1997/4393404.
TIEDEMANN, Klaus: Bemerkungen zur Zukunft des eurpäischen Strafprozesses, In: Menschengerechtes Strafrecht, Festschrift für Albin Eser zum 70. Geburtstag, Hrsg.: Jörg Arnold, Björn Burkhardt, Walter Gropp, Günter Heine, Hans-Georg Koch, Otto lagodny, Walter Perron, Susanne Walther, Verlag C.H. Beck, München, 2005, 889-899.o.
Jogszabályok:
2005. évi CXV. Törvény az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló, 1997. május 26-án kelt egyezmény kihirdetéséről
2005. évi CXVI. törvény az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről
2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mail kohalmi.laszlo@ajk.pte.hu
A dolgozat(ok) leadásának módja: -
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -



Kriminalisztika
Dr. Herke Csongor egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens
Dr. Hengl Melinda tanársegéd
Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék

Kedd, 17.00 – 18.20 (+10 perc szünet) / Irk Albert előadóterem

Kurzus kód AJDBNO1001 AJDBLO1001
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO2901
Büntetőjog 1.
AJKOLO2901
Büntetőjog 1.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 40 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A tantárgyi követelmények (vizsga, tankönyv, stb.) A kriminalisztika (a forenzikus tudomány) története, fogalma (angolszász-kontinentális), tárgya, célja, felosztása.. (A kriminalisztika hazai és külföldi  arcképcsarnoka.)
A modern kriminalisztika mérföldkövei. Az első és második generációs bizonyítékok. A krimináltechnika és takitka lényege, a fő kriminalisztikai kérdések. A kriminalisztika  piramis modellje.  A nyomozás tervezése, szervezése. Bűnügyi információelemzés, bűnözési térkép (crime analysis, crime mapping). Az integrált bűnüldözés hazai és nemzetközi aspektusai (Interpol, Europol, SECI, OLAF, stb.)
2. A bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás, valamint a kényszerintézkedések (kutatás, motozás) taktikája, jellemzőik, elhatárolásuk. (táblázat)  A virtuális házkutatás jellemzői. A titkos krimináltechnikai és taktikai információszerző eszközök. (Kiemelten fedett nyomozó.)
3. A kriminalisztikai alapelvei. (6) (A kriminalisztikai kérdéssor, A múlt megismerhető és megismerendő, Minden bűncselekmény nyomot hagy, Minden kriminalista annyit ér, amennyi adata van Az ”első csapás” jelentősége és követelménye, Natura non facit saltum.) A helyszíni szemle és a helyszínelés (helyszíni kihallgatás). Bűnügyi fényképezés, videózás. Interaktív bűnügyi helyszínrögzítő rendszer (ICSR) (digitális térszkenner).
A Bayes-analízis lényege, felhasználhatósága. A szakvélemények validitása.
4. A kihallgatás krimináltaktikája. A poligráf. A bűnözés-elemzés (crime analysis). –  Kognitív interjú, PEACE, SUE, SAI-technikák. Bűnügyi sértett-kezelés, gondoskodás. (forensic nursing)
5. A krimináltechnika alapjai, rendszere. A kriminalisztikai azonosítás alapfogalmai, lényege. Forró nyom, körözés, adatgyűjtés, nyilvántartások. (Perszeverancia elmélet – kapcsolódás a modus operandihoz.) „Cold hit” esetek. Személyleírás, személyazonosítás. (benne szuperprojekciós-arcazonosító eljárás). Biometrikus személyazonosítások. Kriminalisztikai hangazonosítás.
A raszternyomozás és az adatbányászat (datamining) lényege. Számítógép a bűnüldözésben. (forenzikus informatika) A digitális adatok jelentősége. (Cyber bűnüldözés, kiibernyomozás.)
6. Külföldi és hazai bűnelkövető profilalkotás (criminal profiling) és viselkedéstudomány (behavioral science).
A ViCLAS  (adattár a személyazonosításhoz, profilalkotáshoz, elkövetői névjegy) ismertetése.
7. Kriminalisztikai kéz-, gép-, számítógép-nyomtató-írásvizsgálat, technikai (fax-fénymásoló) okmányvizsgálat. (questioned document). A kriminalisztikai írásvizsgálat három fő ágának célja és vizsgálati módszere.Grafoanalízis, grafometria, grafokomparáció, grafolingvisztika. Kibernetikai (biometriai) írásazonosítás.  (FISH)
8. Anyagmaradványok közül kiemelten a szag. majd  a  textil, festék, üveg, talaj, fa, műanyag, gyertya, por, kábítószer, ásvány /forensic geology/, bogár-rovar /forensic entomology/  vizsgálata. +Kriminalisztikai odorológia (szagtan).
Tervezési-építési balesetek viszgálata. (engineering failure). 
A bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái a 21. század elején. (13 pontban) A kriminalisztika jövője; Teoretikus modellek "kriminalisztikai Nobel-díjak" elérésére.
9. A traszológia (nyomtan) helye, szerepe a kriminalisztikában. Az eszköznyomok (élet, illetve vagyon elleni, valamint közlekedési bűncselekmények eszközei).
Az ujjnyomok kriminalisztikai jelentősége. A daktiloszkópia fogalma, rendszere. Az Poroszkópia, edgeológia, ridgeológia. emberi anyagmaradványok.
Egyéb nyomok és anyagmaradványok kriminalisztikai vizsgálata, jelentősége. (láb, ajak, homlok, fül, fog, cipő, fém, fémbeütés, haj, szőr, egyéb emberi anyagmaradványok. Palinológia – pollenek, spórák és egyéb mikrofosszíliák, mint anyagmaradványok vizsgálata, azonosítása.
10. Igazságügyi fegyvertan, tűzszerészet. (Ballisztika.)  (Angyal Mikllós)
A krimináltechnikai szakértői tevékenység jelentősége. A Bayes-analízis lényege, felhasználhatósága.  A szakvélemények validitása.
11. A legfőbb krminalisztikai hibák és következményeik. (8) (A felismerésre bemutatás gyengéi. A tévedő tanúk, Téves szakvélemény. Hamis beismerés. Az „első csapás” hibái. Téves szagazonosítás. Perszeverantikus ragaszkodás a rossz verzióhoz. Szembesítési hibák.)
12. A bűnügyi orvostan (criminal antropology) és toxikológia (toxicology) szerepe. A vér kriminalisztikai szerepe (szerológia). A DNS (mint „genetikai ujjnyom”) szerepe a felderítésben, bizonyításban.

Félévközi ellenőrzés: Írásbeli
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: 1-től 5-ös érdemjegyek között az elért pontszámok, illetve szóbeli vizsgaeredmény alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A ténykérdéseket kutató tudomány (hazai és nemzetközi) taktikai és technikai módszereinek ismertetése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: 
Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2014. Tremmel-Fenyvesi-Herke: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005.
vagy
Tremmel-Fenyvesi-Herke: Kriminalisztika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (fenyvesi.csaba@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés:
Nem kontakt dolgozatot csak a büntető eljárásjogi szigorlat sikeres letétele után lehet beadni, a kurzust felvenni.

Nem kontakt kriminalisztikai dolgozatok (évf., szakd., OTDK dolg.) témajavaslatai és értékelési szempontjai 

Kiemelt „fehér foltok”:

„Post-crime inspection”, egy utólagos, második helyszíni szemle, ugyanis a kriminalisztikai anyagmaradvány kutatások azt mutatják, hogy egyes ultrakönnyű mikroszemcsék, szálak a levegőben vannak a szemle ideje alatt és csak órák, alkalmanként napok múltán érnek le a földre, ahol rögzíteni lehet őket. Ezekért érdemes – lezárás és helyszínmegóvás mellett – még visszatérni egyszer – akár több nappal is – a már egyszer szemlézett színhelyre.

Federal Rules of Evidence (USA) elemzése
Strengthening Forensic Science in the United States: A Path Forward.  Committee on Identifying the Needs of the Forensic Sciences Community, National Research Council. Th National Academies Press, Washington, 299. elemzése.
„Egy gramm bizonyiték többet ér, mint egy kiló jogtudomány.” Hinrich de Vries: Ist die Kriminalistik eine Wissenschaft? Kriminalistik, 4/2008.
 A tény és jogkérdések összefüggése.
Christa Dern: Die Zukunft der forensischen Wissenshaften. Kriminalistik, 2009/5. 292-298. o. elemzése, értelmezése.
FORJUST (ENFSI –projekt) szerepe, helye a bírák, ügyészek, védők, rendőri vezetők kriminalisztikai képzésében.
Az EVOFINDER automatizált azonosító rendszer helye, szerepe a lőfegyver-lőszer azonosításban. (2014-től)
Bullard-féle hőképalkotó eljárás
Chain of Custody (bizonyíték megőrzési lánc)
EUROPEAN INVESTIGATION ORDER 2010
A digitális adat fogalma, jelentősége a kriminalisztikában
A forensic computer lehetőségei
Fejlesztések a digitkommandó munkájában
A cyberbűncselekmények felderítési metodikája
A közösségi terek (kiberterek) felhasználása a bűnüldözésben (kriminalisztikában)
A számítógépes adatok megszerzésének  metodikája
A vallomások tesztonometriai vizsgálata, értékelése
Az interaktív bűnügyi helyszínrögzítő rendszer (ICSR – Ineractive Crime Scene Record System) lényege
Digitális térszkenner alkalmazása a kriminalisztikában
A virtuális házkutatás (helyszín) metodikája
A Reid-technika jellemzői
PEACE kihallgatási taktikai jellemzői
A SAI kihallgatási metódus jellemzői
SUE kihallgatási metódus jellemzői
Xenon fényszórók kriminalisztikai vizsgálatának lehetséges módszerei, eredményei
Magasból leesett testek és eseteik kriminalisztikai vizsgálati szempontjai
A Daubert-teszt kriminalisztikai jelentősége
EMCDDA Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja szerepe a bűnüldözésben
Az Eurojust, az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységének szerepe a bűnüldözésben
Az OLAF, Európai Csalás Elleni Hivatal szerepe a bűnüldözésben
A felismerésre bemutatások krimináltaktikai hibái és következményei
Az igazságügyi hangtechnika módszertana, a szakvélemények validitása
A 3D-s nyomtatok kriminalisztikai aspektusai
Szakvélemények validitása (egyenként is vizsgálhatók)
Gyermekarc öregítő programok használata eltűnt/elrabolt gyermekek felkutatása érdekében.
Számítógép nyomtatók azonosítási lehetőségei
A nyomozói/nyomozási/ügyészi perszerverancia jellemzői, megnyilvánulásai

A szagazonosítás validitása (A szag molekuláris szerkezete, szerepe a felderítésben)
A személyazonosítási szakvélemények validitása
A  DNS-vizsgálatok validitása
A DNS-vizsgálatok jövőbeli lehetőségei
A mikro és makro méretű anyagmaradványokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
Az  emberi testrészek nyomaival kapcsolatos szakvélemények validitása (ujj- és tenyérnyom, lábnyom, fülnyom, ajaknyom, homloknyom)
Az állati nyomokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
A közlekedési eszközök nyomaival kapcsolatos szakvélemények validitása
A be-és feltörési (dolog elleni erőszakos) nyomokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
A kézírással foglalkozó szakvélemények validitása
A számítógéppel készült írással foglalkozó szakvélemények validitása (A számítógépes nyomtatók azonosításának metodikája)
Az igazságügyi okmány szakértői vélemények validitása
Az őszinteségvizsgálatok (kiemelten a poligráf) validitása
Az őszinteségvizsgálatok egyéb eszközei (nem a poligráf)
A lőszer azonosításával  kapcsolatos szakvélemények validitása
A fegyver azonosítával kapcsolatos szakvélemények validitása
A  robbanószerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos szakvélemények validitása
Az igazságügyi talajvizsgálati szakvélemények validitása
A justizmordhoz (téves ítélethez) vezető kriminalisztikai hibák
Predicitve policing (big data)

Nem kiemeltek:

A kriminalisztikai alapelvek léte és értelmezése
A kriminalisztikai fő kérdések helye, szerepe a felderítésben és tényállás megállapításban
A Bayes-analízis értelmezése, felhasználhatósága a büntető eljárásban
A múlt-jelen-jövő viszonya a kriminalisztika tükrében
Az idő sokoldalú szerepe a kriminalisztikában
Az „első csapás” (Erster Angriff, First Strike) jelentősége a nyomozásban
Kettős szorítások a kriminalisztikában (pl. gyorsaság-alaposság; tervszerűség-improvizáció/halaszthatatlanság/; törvényesség-eredménycentrikusság; terhelti jogcsomag erősödés-növekvő bűnözés; bizonyítékínség-eszközszegénység)
A nyomozás tervezés tudatossága és „a legnagyobb rendőr a véletlen” kettőssége
Az információ fogalma, jelentősége a kriminalisztikában
A nyilvántartások szerepe a kriminalisztikában
A perszeverancia (makacs állhatatos ragaszkodás a bűnelkövetési módhoz /időhöz, helyhez, stb./ alapja
A perszeverancia (makacs állhatatos ragaszkodás a bűnelkövetési módhoz /időhöz, helyhez, stb./ jelentősége a kriminalisztikában
A gyanú fokozatai, jellemzői
A nyomozás titkosságának jellemzői
Titkosság és nyíltság a nyomozásban
Titkosszolgálati eszközök, módszerek (taszer, tinfogy)
A nyomozás és a nyilvánosság
A nyomozás és a sajtó viszonya (a sajtó kriminalisztika hatása?)
A nyomozás tisztessége
A nyomozás etikai kérdései
A raszternyomozás jellemzői
A „blöff” tartalma, szerepe, határa a nyomozásban
Az azonosítás helye, szerepe a kriminalisztikában
A kontinentális és angolszász kriminalisztika-forenzikus tudomány/k/ (összehasonlító) jellemzése
Az anyagmaradványok szerepe, jelentősége a kriminalisztiában, a bizonyításban
A kriminalisztika, mint a közvetett bizonyítékok megszerzésének tudománya
A „natura non facit saltum” értelmezése
A szubjektív és objektív bizonyítékok jellemzői
A XXI. századi kriminalisztika új jelenségei, tendenciái
Európai tendenciák a kriminalisztikában
Angolszász tendenciák a kriminaliszitikában
A kriminalisztika jövője (lehetséges fejlődési irányok, eszközök)
Róbbanóanyagok, mint anyagmaradványok szerepe, jelentősége a felderítésben
A Büntető Törvénykönyv különös részi tényállások közül bármelyik kriminálmetodikai  (felderítési szempontú) feldolgozása) - különös tekintettel az új bűncselekmény fajtákra)
Speciális kutatási (motozási) eszközök (helikopteres, víz alatti-búváros, tűzben, barlangban, hóban, stb.)
A személykörözések fajtái, hatálya, jellemzői
A Locard féle „theoretical exchange” értelmezése, kriminalisztikai jelentősége
Kesztyűnyomok azonosítási lehetőségei
Az anyagmaradványok „partizán” jellege
A forenzikus geológia szerepe, helye és metódusa

Pécs, 2017. április 20.

Dr. Fenyvesi Csaba
habilitált egyetemi docens

DOLGOZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
A BÜNTETŐ ÉS POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉKEN

1. (TÉMAVÁLASZTÁS) A téma jelentősége, időszerűsége, unikális jellegő (még fel nem dolgozott hazánkban). A szerző egyetemi tananyagon kívüli kérdést vizsgál, illetve egy egyetemi tananyag részét képező kérdés mélyebb, átfogóbb, tudományos igénylő vizsgálatát nyújtja.
A hipotézisek (feltevések, vizsgálandó kérdések) megfogalmazása. (hozzávetőleges értékelési fokozatok: aktuális, standard, vagy periférikus)

2. (SZAKIRODALOM) A felhasznált szakirodalom jellege, mennyisége, minősége, ismerete. A vizsgálati módszer
megválasztása és alkalmazása A szakirodalom feldolgozásának mennyisége, minősége. (kiváló, jó, kifogásolható, erősen kifogásolható)
(ABC-rendű irodalomjegyzék, dr-ok nélkül, a hivatkozások, idézetek lábjegyzetben. (Pl:. Vargha László (szerk.): Kriminalisztika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. 52. o., vagy: Pusztai László: Szemle a büntető eljárásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 12. o., Pradel, J.: The Celerity of Criminal Procedure in Comaparative Law. In: International Rewiew of Penal Law, 1995/3-4. 343-363. o.)

3. (NEMZETKÖZI KITEKINTÉS) A nemzetközi (angolszász-német-francia-egyéb nyelvű) irodalom ismerete, feldolgozottsága. Az egyes országok büntető eljárásjogi kódexeinek feldolgozása, ismerete, összehasonlítása. Eurepean Court of Human Rights (ECHR) az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek figyelembe vétele, az Európa Tanács Ajánlásainak ismerete. Jogharmonizációs gondolatok, javaslatok, felvetések. (alapos vizsgálat, elfogadható, hiányos, vagy egyáltalán nincs)

4.(TÖRTÉNETI KUTATÁS) A téma történeti előzményeinek feldolgozása. (kiváló-alapos-mélyreható, elfogadható mértékű és mélységű, teljesen hiányzik az ezirányú kutatás)

5.(PRAKTIKUM) A gyakorlattal való kapcsolat, gyakorlatra alapozott fejtegetések, jogesetek, gyakorlati tapasztalatok (empírikus kutatások, mélyinterjúk, stb.) beleszövése, gyakorlati példák felhozása, a törvénykezési gyakorlat (Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai, egyedi döntései, esetleg Alkotmánybíróság ide tartozó döntései) értékelése (anomáliák, pozitívumok).

(szoros kapcsolat, alapszintű, hiányos ismeretek-tapasztalatok)

6. (KUTATÁSI EREDMÉNYEK ELHATÁROLÁSA) A dolgozat tartalma (tartalmi gazdagsága). A téma kifejtésének komplexitása.
A pályamunka szerzőjétől, valamint a más szerzőktől származó megállapítások és kutatási eredmények egyértelmű elhatárolhatósága. 

7. (EREDETI, ALKOTÓ JELLEG)  A cím (helyessége) és a tartalom viszonya, a más és saját vélemények, illetve megállapítások vitathatósága. Az önálló, eredeti, alkotó jellegű gondolat- és véleményalkotás szintje. Az álláspontok indokoltsága, felesleges részletek, hiányosságok, tárgyi tévedések, pontatlanságok előfordulása. Megindokolt de lege ferenda javaslatok. (tartalmi-gondolati gazdagság jellemzi, vannak elfogadható gondolatai-következtetései, pusztán leíró-ismertető mű önálló gondolatok nélkül, a leírás-bemutatás sem helytálló)
Saját empírikus vizsgálat és annak kövekeztetései.

8. (SZERKEZET) A dolgozat terjedelme, rendszere, szerkezeti felépítése, belső arányai, logikája és áttekinthetősége, a fejtegetések alátámasztása szemléltető anyagokkal (táblázattal, grafikonnal, diagrammal, képekkel, stb.) (kiváló, jó, kifogásolható, teljesen áttekinthetetlen)

9. (STÍLUS) A stílus, fogalmazás, nyelvhelyesség, gépelési-nyomtatási-helyesírási pontosság. (kiváló, jó, kifogásolható, elfogadhatatlan)

10. (HIVATKOZÁSOK)  A forrásmunkák pontos feltüntetése, korrekt hivatkozási rendszer, (precíz lábjegyzetelés, a végén forrásmunkák, irodalomjegyzék, jogszabályok jegyzéke, internetes források megjelölése.).

Pécs, 2017. április 20.

Dr. Fenyvesi Csaba
habilitált egyetemi docens

SZAKDOLGOZATI KÖVETELMÉNYEK:

Minimum a leadás előtt egy évvel előbb jelentkezik a hallgató,
csak a fenti témákból,
egy idegen nyelven olvassa a szakirodalmat,
minimum jó (4) volt az érdemjegye a Be. és Kr. vizsgán  a diáknak.

NEM KONTAKT (kriminalisztika) DOLGOZAT követelményei:

Előzetes témaegyeztetés, engedélyeztetés a tantárgyfelelőssel,
minimum 10 oldal terjedelem (saját kutatással, gondolatokkal).
Az értékelési szempontok megegyeznek a fentiekkel.

2017. április 20.

Fenyvesi Csaba
habilitált egyetemi docens



A büntetőeljárás jogösszehasonlító megközelítésben
Dr. Herke Csongor egyetemi tanár, tanszékvezető
Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék

Hétfő, 14.00 – 15.20 (+10 perc szünet) / 307.

Kurzus kód AJDBNO1201 AJDBLO1201
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3001
Büntetőjog 2.
AJKOLO3001
Büntetőjog 2.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 20 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A büntetőeljárás kontinentális és angolszász modelljének főbb jellemzői
2. Az alapelvek
3. A hatóságok
4. A védelem alanyai
5. Az egyéb résztvevők
6. A bizonyítás és a bizonyítékok
7. A kényszerintézkedések
8. A nyomozás
9. A közbenső eljárás
10. Az elsőfokú bírósági eljárás
11. A rendes perorvoslatok
12. A rendkívüli perorvoslatok
13. A sajátos (külön) eljárások

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Herke Csongor: A német és az angol büntetőeljárás alapintézményei. PTE ÁJK, Pécs, 2011.
Herke Csongor: A francia és az olasz büntetőeljárás alapintézményei. Második, javított kiadás: PTE ÁJK Pécs, 2013. 116 p.
Mindkét könyv letölthető a Meet Street-en a tanszéki színtéren.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja:
e-mailen (herke.csongor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -



Igazságügyi retorika
Dr. Tremmel Flórián professor emeritus
Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék

Kedd, 17.00 – 18.20 (+10 perc szünet) / 307.

Kurzus kód AJDBNO1301 AJDBLO1301
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye - -
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 20 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A perbeszédek helye és szerepe a büntetőeljárásban
2. A perbeszédek helye a retorikában
3. A perbeszédek tartalmi felépítése. Eltérés a vád- és védbeszéd között
4. A bevezetés és a tényállás előadása
5. A bizonyítékok mérlegelése
6. A jogi indítványok (minősítés, büntetés)
7. A befejezés és a replika
8. A vád- és védbeszédek főbb típusai
9. A perbeszédrészek retorikai összefüggései. A figurák és a toposzok
10. A tágabb értelemben vett perbeszédek
11. Az ún. „araszoló perbeszédek” problémája
12. Az ítélethirdetés retorikai sajátosságai
13. Perbeszédek a perorvoslati eljárásokban
14. Az írásbeliség és a szóbeliség, a kötött (olvasott) beszéd és a (teljes) rögtönzés előnyei és hátrányai
15. Egyéb időszerű kérdés

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Az órán perbeszédet tartó hallgatóknak ez alapján történik a jegy megajánlása, a többi hallgató írásbeli tesztet írhat a megadott tananyagból.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatók felkészítése bűnügyekben való perbeszéd tartására.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Tremmel Flórián: Igazságügyi retorika
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:Perbeszéd tartása
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja:
e-mailen (foldi.judit@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen (foldi.judit@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -

 



 A nemi erkölcs elleni bűncselekmények
Dr. Gál István László egyetemi tanár, tanszékvezető
Büntetőjogi Tanszék

Kedd, 17.00 – 18.20 (+10 perc szünet) / Óriás Nándor előadóterem 2.

Kurzus kód AJDBNO1601 AJDBLO1601
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye AJKONO3001
Büntetőjog 2.
AJKOLO3201
Büntetőjog 2.
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 20 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Bevezetés, erkölcs, nemi erkölcs és a nemi élet szabadsága
2. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények rendszere
3. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozásának jogtörténeti gyökerei
4. A szexuális kényszerítés tényállásának elemzése
5. A szexuális erőszak büntetőjogi értékelése, elhatárolása a szexuális kényszerítéstől
6. A szexuális visszaélés büntetőjogi és kriminológiai értékelése
7. A prostitúció
8. A vérfertőzés
9. A szeméremsértés
10. Kapcsolódó tényállások
11. Gyermekpornográfia
12. Bűnügyi statisztikai kérdéskörök
13. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozása de lege ferenda.

Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A szóbeli vizsga alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozásának vizsgálata a kötelező óraszámon felül lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek hatékony segítséget jelenthetnek majd ezen a területen a jogalkalmazói munkában.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Rózsa János: A szexuális bűnözés (Budapest, 1977.)
Merényi Kálmán: A szexuális erőszak (Budapest, 1987.)
Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához (=Büntetőjogi kodifikáció 2002. 4. szám)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (gal.istvan@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen (gal.istvan@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -

 



 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása és esetjoga
Dr. Herke Csongor egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Mészáros Gábor tanársegéd
Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék

Hétfő, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / Irk Albert előadóterem

Kurzus kód AJDBNO1701 AJDBLO1701
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye - -
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 40 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. Az emberi jogok európai védelme rendszerének kialakulása az Európa Tanács égisze alatt, az Emberi Jogok Európai Bíróságának létrejötte 2. Kérelem benyújtása és az egyéni kérelmek, az EJEB eljárásjogáról általában, az eljárás kezdeményezése, 3. Sürgősségi eljárás, egyesbírói eljárás, háromtagú tanács előtti eljárás és a „pilot judgment” 4. Döntéselőkészítés, a kamara előtti eljárás és az elfogadhatóság 5. Nagykamara előtti eljárás, az eljárás időtartama, az ítélet és a végrehajtás. Akadályok a kérelem elfogadhatóvá nyilvánítása során 6. Esetjog I. - élethez való jog, a halálbüntetés eltörlése, a halálbüntetés kérdése háború idején 7. Esetjog II. - tilalmak: kínzás tilalma, rabszolgaság és kényszermunka tilalma 8. Esetjog III. - tisztességes eljáráshoz való jog 9. Esetjog IV. - kártalanítás bírói hiba esetén 10. Esetjog V. - jogorvoslathoz való jog 11. Esetjog VI. - szabadságjogok és a megkülönböztetés tilalma 12. A "mérlegelési jogkör doktrínája" és a Lawless-ügy 13. Az Egyezménytől való eltérés lehetősége, a 15. cikk alkalmazhatósága 14. Konzultáció, beszámoló

Félévközi ellenőrzés:
Zárthelyi dolgozat a kurzus utolsó alkalmán, a félév során elhangzott tananyagból, vagy a tárgyhoz tartozó témában hallgatói referátum
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A félév teljesítésének feltétele nappali tagozaton az órai jelenlét és aktivitás, levelező tagozaton beadandó dolgozat teljesítése.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tanszék által oktatott főtárgyak a büntető és polgári eljárásjog, amely kötelező tárgyak keretében az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának és gyakorlatának részletes, tematikus bemutatása nem lehetséges, ugyanakkor a leendő jogászok számára a későbbi munkájuk során jelentős „versenyelőnyt” jelenthet a strasbourgi bíróság eljárásával és gyakorlatával kapcsolatos tájékozottság. A kurzus célja elsődlegesen ennek az igénynek a kielégítése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Dr. Grád András - Dr. Weller Mónika: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve
- Vincent Berger: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Joggyakorlata
- Pieter van Dijk - Godefridus J. H. van Hoof: Theory and Practice of the European Convention on Human Rights
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Nappali munkarenden folyamatos számonkérés, amely az órai önkéntes aktivitáson alapul.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A félév során kettő igazolatlan hiányzás lehetséges nappali munkarenden.
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: személyesen,
e-mailen (meszaros.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken),
e-mailen (meszaros.gabor@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -

 



 Igazságügyi szakértés
Dr. Hengl Melinda tanársegéd
Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék

Hétfő, 15.30 – 16.50 (+10 perc szünet) / Holub József előadóterem

Kurzus kód AJDBNO1801 AJDBLO1801
Munkarend Nappali Levelező
Tanóra Kontakt Nem kontakt
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye - -
Kredit 3 3
Óraszám 2/hét 30/félév
Létszám 15 -

 

Meghirdetési gyakorisága: félévente
Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika:
1. A bizonyítás fogalma és a bizonyítási rendszerek
2. A bizonyítékok
3. A szakértői vizsgálatok helye a büntető és a polgári eljárásjogban
4. Az igazságügyi szakértés helyzetének történeti áttekintése
5. Az igazságügyi szakértés hatályos hazai szabályozása
6. Az igazságügyi szakértés külföldi szabályozási modelljei
7. A szakértői vizsgálat menete
8. A szakvélemény
9. Az igazságügyi szakértés és a kriminalisztika kapcsolata
10-11. Bevezetés a főbb igazságügyi szakterületekbe: nyom, ujjnyom, fegyver, orvostan, írás, okmány
12. Az igazságügyi szakértés intézményének jövője

Félévközi ellenőrzés:
Nappali: Zárthelyi dolgozat írása a félév végén.
Levelező: a kurzus szemináriumi (beadandó) dolgozattal teljesíthető.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásberi vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Nappali: Írásbeli teljesítmény alapján.
Levelező: írásbeli teljesítmény (szemináriumi (beadandó) dolgozat) alapján.

A dolgozat tartalmi követelményei:
- Az oktatóval egyeztetett téma, amely a kurzus tematikájába illeszkedik.
(Kiemelten ajánlott témák: az igazságügyi szakértés külföldi szabályozási modelljei vagy az akár tágabb értelemben is vehető írásszakértés témaköre.)
- Minimum 1 idegen nyelvű irodalom felhasználása.

A dolgozat formai követelményei:
- 10-12 oldal terjedelem,
- 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, 1,5-ös sorköz és sorkizárt rendezés,
- pontos lábjegyzetelés, hivatkozási rendszer és irodalomjegyzék,
- egyebekben a Tanulmányi Tájékoztató V/C. Tartalmi és formai követelmények része az irányadó a beadandó dolgozatra is.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Kiegészítő szakismeret nyújtása a büntető eljárásjog és a kriminalisztika tárgyakhoz.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Az előadások anyaga.
Ajánlott irodalom:
Herke Csongor - Fenyvesi Csaba - Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog elmélete. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012.
Tremmel Flórián: Bizonyítékok a büntetőeljárásban, Dialog Campus Kiadó Budapest-Pécs, 2006.
Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009.
Jogszabályjegyzék:
- A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be)
- Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Nappali: A kontakt órákon való aktív részvétel.
Levelező: A forrásanyag egyéni felkutatását és gyűjtését követően (a fenti paramétereknek megfelelő) szemináriumi (beadandó) dolgozat írása és az oktató részére e-mailen elküldése.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

Nem kontakt óra
A kapcsolattartás formája, módja: e-mailen (hengl.melinda@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mailen (hengl.melinda@ajk.pte.hu)
A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2017. december 09.
Megjegyzés: -